haiku...
engedj be engem
hogy a benned lévő zajt
csenddel törjem szét
mikor a zaj tesz
fel kérdéseket, a csend
a legjobb válasz
egy tekintetben
benne él, mikor véget
ér a pillanat
engedj be engem
hogy a benned lévő zajt
csenddel törjem szét
mikor a zaj tesz
fel kérdéseket, a csend
a legjobb válasz
egy tekintetben
benne él, mikor véget
ér a pillanat
a harc elkezdődött
lelkedért küzd menny és pokol
melyiknek adod önmagad
benned melyik isten honol
törd meg az illúziót
a hazugság háta mögé nem bújhatsz többé
egy kép létezik csak
melyben az igaz nem válik többé köddé
tápláld a tüzet, mi izzik
mi élteti a benned lakó harcost
a hamu csak állapot
alatta a parázs új utat alkot
a valóság állt
előtted, vagy mit szemed
vetített oda
a múltad elől
menekülsz, vagy lépéseid
előre visznek
a benned élő
zűrzavarban, vajon a csend
otthont lelhet-e
"Gondjaim vannak az olyan típusú vallásokkal, amelyek szerint a hit önmagában elegendő ahhoz, hogy az ember a mennybe jusson. Vagyis aminek az az eszményképe, hogy az ember oly mértékben manipulálja a saját józan ítélőképességét, hogy végül elfogad olyan dolgokat, amiket az értelme egyébként képtelen akceptálni. Mert hogy az intellektuális leigázásnak ugyanaz a modellje, mint amit a diktatúrák követtek mindig is: egy magasabb értelem ideálja, ami nem szorul semmiféle bizonyításra." (Jo Nesbo)
Ez a római út felemásra sikeredett.
Nem szerettem meg Rómát...a Hotel egy nagy rakás fos! Nem értem az olaszok mentalitását...ha ők felkeltek, mindenkinek ébren kell lennie! A szőnyegtisztító gép egész nap ordított, úgyanúgy mint a recepciós néni... Közel álltam hozzá, hogy feldugom neki a gépét...
Az út pozitívuma, hogy kevesen voltak...de még így is sokan :)))
"The only people I know who could accomplish that mission just walked out. They do their jobs with integrity and most importantly they honor their oath; I will support and defend the Constitution of the United States against all enemies, foreign and domestic; that I will bear true faith and allegiance to the same; that I take this obligation freely, without any mental reservation or purpose of evasion; and that I will well and faithfully discharge the duties of the office on which I am about to enter. So help me God."
A Criminal Minds olyan évadnyitót produkált, hogy azzal lepipált minden más sorozatot. Nem hiába ők a kedvenceim. A CSAPAT újra együtt, és jobbak, mint valaha!!!
Abban a pillanatban, hogy felrobban a világ
lelkemért versenyre kel menny és pokol
válassz, ezt üvöltik arcomba
de bennem ezer kétség honol
Angyalok szárnyáról vércseppek peregnek
az ördög mosolya bőrömben ég
kinek adjam sorsom morzsáit
ki viszi el testem elébb
Nem kell az ég, mert vakká tesz a fénye
nem kell a tűz, mert füstje fojt
Harcoljatok értem mindörökre
mert az én lelkem meg nem hajolt
Szavaim a falról, oly erővel robbantak vissza
hogy arcomba csapódva, tüze húsomban égett
És mindegyes mozdulat, mely a sebet érintette
Testemből újabb véres darabot kitépett
A köréd húzott fal, engem is maga alá temet
mert a tehetetlenség kínja pattan róla rám
nincs ösvény, hol a szó elérhetne téged
nincs egy csepp fény, a legsötétebb órán
A téglát ugyan mások adták kezedbe
De faladat Te építetted az égig
hogy ne lásson, ne halljon, ne érjen hozzád senki
hogy tekinteted ne is jusson el a fényig
Beszéltem hozzád, próbáltam bontani a falat
És a rengetegből egy-egy tégla mozdult
de mikor lélegzetet vettem egy percre
feléd megint a sötétség fojtó szele fordult
Szeptemberben nem csak az iskola kezdődik újra, hanem a nyári pihenőn remélhetőleg feltunningolt sorozatok is....
Miután egyre kevesebb időm lesz, szelektálnom kellett...a rostán 13 sorozat ment át, de ez folyamatosan változik, plusz és mínusz irányba egyaránt...
Tehát a lista:
- 09.12: 90210 (mert kell egy semmilyen tini sorozat)
- 09.18: Castle (mert kell egy egoista író és a rá immunis Beckett)
- 09.19: Glee (mert kell a zene)
- 09.20: Criminal Minds (mert a kedvenc drámai sorozatom)
- 09.21: The Big Bang Theory (mert a kedvenc sitcomom)
Grey's Anatomy (mert kell és kész)
The Mentalist (mert kell valaki, aki idegesít)
- 09.22: Fringe (mert Joshua Jackson)
Blue Bloods (mert nem tudom, de valamiért jó)
- 09.24: The Good Wife (mert sokat tanultam belőle)
Dexter (mert Dexter nélkül nincs élet)
CSI: Miami (mert Carlos Bernard lesz az évad gonosza)
- 11.02: Bones (mert kell a szociopata énemnek)
És akkor még vannak a nem tudom mikor folytatódó sorozatok....asszem elfoglalt leszek a szabadidőmben is :))))
A ceruzának elfogyott a hegye. Annyit használták, hogy szép lassan elkopott, és most kétségbeesve szemlélte, hogy nem tud újabb vonalat húzni a lapra. Attól félt, soha többé nem lesz képes leírni, lerajzolni, továbbadni, amit szeretne. Hogy többé senki nem lesz kíváncsi rá, és arra, mi rejtőzik még benne. Arra gondolt, jobb lenne legurulni az íróasztalról, és keresni valami lyukat a padlón, ahol elbújhat, hogy ne is találják meg. Nem akart többé szem előtt lenni, és azt nézni, ahogy a többi ceruza szélsebesen táncol a papíron. Ő meg akart halni. És miközben ezen gondolkozott, valaki a kezébe vette. Nem értette mit akarnak tőle, hisz ő már nem ér semmit. Aztán valami furcsa szerkezetbe helyezték, és pár pillanattal később azt figyelte, lassan megválik a kérgétől, ami már teljesen bezárta. Ahogy teltek a másodpercek, mintha egyre inkább felszabadult volna; érezte a levegő simogatását, miközben látta, hogy új hegy születik rajta, mint egy friss hajtás. Először nem értette, hogy lehetséges ez, hisz ő már feladta, nem érezte magában az erőt. De miközben óvatosan próbálgatni kezdte új hegyét, rádöbbent, hogy mindez benne volt. Minden, ami az új hajtáshoz kell, önmaga belsejében van, és nem kell hozzá más, csak hogy valaki, gyengéden, feloldja a burkot, amibe saját magát zárta. Nem kell hozzá más, csak egy hegyező, aki figyel, és segít, ha már úgy érzed, elfogyott a hegyed….mert a grafit benned van!!
Ha... Ha nem veszted fejed, mikor zavar van, (Kosztolányi Dezső fordítása)
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,
ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol – s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,
ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: „Kitartani”,
ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és – ami több – ember leszel, fiam.
Az eső az, mi arcomról a homokba hullik,
vagy könnyeim mossák előttem az utat,
az eső az, miben a pillanat ázik,
vagy a bennem lévő gyilkos indulat
Az eső az, mi véremmel keveredik,
vagy könnyeim tisztítják a sebet,
az eső az, miben lassan fulladok,
vagy a vákuum a lélegzet helyett
Láttam, mikor megjelent benned a gonosz
Láttam, mikor eltűnt belőled a fény
A sötétség az eget körbefogta
És féltem, megöl a hamvadó remény
A színek benned lassan elolvadtak
A massza mivé váltál, már lángol
És ami még itt maradt ezen a világon
Annak füstjénél az ördög táncol
Kerestem benned a megbújó életet
Kerestem a benned lakó embert
De amit láttam, csak azt mondta
Süsd el a fejhez tartott fegyvert
Tarkómon éreztem véres lélegzeted
Minden szavad újabb tőrt döfött belém
De mikor végül apró darabokká váltál
Többé nem fordult a te világod felém2. Milyen javaslatai, megoldási lehetőségei vannak a fentiekkel kapcsolatban, amellyel a dolgozók komfortérzetét növelni lehetne?
Az ősrégi, rozsdás öltözőszekrénybe bepakolni a ruhákat elég undorító. Ne érjen az oldalához a ruha, mert akkor a frissen mosott inget lehet újra mosni. A „tájékozató” és „parancskönyv” fogalmakat tisztázni kéne, mert egy tájékoztatót nem köteles senki parancsnak felfogni, ezt elvárni elég érdekes hozzáállás. Az egyre gyakoribb lopások ellen végre tenni valamit, mert az sem növeli a komfortérzetet, hogy senki nem mert előhagyni semmit. Éppen ezért az étkezés is olyan, hogy ha valakiben van kellő merészség, hogy betegyen valamit a hűtőbe, és ne adj Isten még később is ott találja, akkor tud enni, ha nem, akkor így járt. A rendőrséget nem dísznek találták ki.
5. Hogyan kellene változtatni a munkatársi kapcsolatokat, hogy javuljon a munkahelyi légkör, a közös munka hatékonysága?
El kellene vetni az „Oszd meg és uralkodj” elvet! Amíg kihelyezett kémek és besúgók „segítik” a munkát, addig nem is lesz őszinte, egymást segítő munkakapcsolat, csak azok között, akik megbíznak egymásban. Amíg az emberek gyomorgörccsel mennek munkába, és mindenkiben ellenséget látnak, addig nem lesz felszabadult és produktív munkakapcsolat köztük.
6. Miben kellene változnia a vezetőinek ahhoz, hogy jobb munkakapcsolat alakuljon ki a vezető és a munkatárs között?
Elsősorban VASUTAS emberekre van szükség, nem olyanokra, akik vonatot csak gyerekként, otthon tologattak. A jó ötletek kellenek, de a kivitelezhetetlen, utas ellenesek megoldások nem vonzák az embereket a vasúthoz, hanem elüldözik. Egy vasútilag alulképzettebb főnök nem hiteles a beosztottjai szemében, és soha nem is lesz az.
13. Milyen javaslatai vannak arra vonatkozóan, hogy a szolgálati helyen csökkenjen a fluktuáció (dolgozók távozása, új felvétel)?
A legfontosabb, hogy az ember biztosnak érezze a munkahelyét, akkor tud tervezni az életében. Ha egyik napról a másikra kell gondolkoznia, akkor előbb-utóbb lépni fog, és keres olyan helyet, ahol élni is tud a munka mellett. Mert a legtöbb ember célja az, hogy éljen és ezért dolgozik. Nem fordítva. Nem azért él, hogy dolgozzon. Ha van a munkájának látszatja, akkor bármennyit képes dolgozni, de ha nem ismerik el a munkáját, akkor ismét csak mást keres. Mert nem ez az egy cég van a világon. Van, ahol többet kell dolgozni, de bevállalja az ember, mert jövőt akar, nem múltat.
John Galt kérdése most itt áll előttem….vállalom-e, hogy ember vagyok? Mert az ember legnagyobb célja, hogy boldog legyen, és ne adja fel magát. Mindig az életet tiszteltem a legjobban…azt az életet, melyben a bennem lévő legjobb vezet. És most azt akarják, adjam áldásomat arra, hogy mártírt csináljanak belőlem. Hogy saját beleegyezésemből legyek áldozat. Hogy a legtisztább meggyőződésemet dobjam el, és fogadjak el valamit, aminek minden porcikám ellentmond. Nem a dac és nem a harag irányít, amikor azt mondom: NEM….hanem valami, ami számomra a világot jelenti….az élet szeretete. Mert nem gyűlöltethetik meg velem az életet azzal, hogy feláldozzam magam a fosztogatók oltárán. Nem foszthatnak meg attól, hogy továbbra is higgyek abban, az életem az enyém. Félek…nagyon….de nem attól, amit tenni készülök, hanem attól, hogy egyszer ők nyernek. Nem velem szemben, mert akkor inkább meghalok…de féltem az életet….mert ők azt akarják elpusztítani. Nekik félelem kell, szenvedés kell, hazugság kell, és belenyugvás….mert a fosztogatók legnagyobb célja az, hogy a lelkedet kaparintsák meg…hisz utána övék a tested is. Én ebben nem tudok létezni. Én szeretem az életemet….és nem adom senkinek!
Az utóbbi 2 napban 5 filmet néztem meg, és az 5. volt a legnagyobb nyereség. Nem tudom érezte-e már más is, hogy egy történet róla szól, mintha egy része az övé lenne....én most ezt éreztem ezzel a filmmel kapcsolatban. Mi annyira görcsösen próbálunk létezni, hogy közben elfelejtünk élni. Annyira vágyunk másnak lenni, többet akarni, hogy néha el is felejtjük értékelni azokat és azt, ami már a miénk. Mi a legfontosabb dolgom? Lélegezni....
Az "Elnök" nagyon felkúrta az agyamat....írhatnám szebben is, de ez így igaz. Jelentem nekem sem elég annyi a szabad akaratból, hogy ma melyik zoknit vegyem fel. Erre itt ez a film, ami először felbosszant azzal, hogy "mit akarsz ember, te csak bábu vagy", aztán egy kicsit talán megnyugtat azzal, hogy "ha megharcolsz azért, amit igazán akarsz, akkor átírom a tervet". Én nem akarok kalapot, sem ajtókat, de még a kilincset sem szeretném balra forgatni....egyet viszont nagyon is akarok....hogy szabadon akarhassak...és tehessek....
"A legtöbben azt az utat járják, amit kijelöltünk nekik. Félnek új utakat felfedezni. De nagy ritkán felbukkannak ilyen emberek, mint maguk, akik ledöntenek minden akadályt, amit az útjukba teszünk. Akik rájönnek, hogy a szabad akarat olyan adomány, melyet csak akkor tanul meg használni az ember, ha megküzd érte."
Sót szórtam a sebeimre
és már csak előre megyek
mögöttem minden kihalt
lassan összedőlnek a hegyek
A sivatag minden homokszeme
tomboló bombaként robban szét
hátam mögött hagytam a világot
és elengedtem Isten felém nyújtott kezét
Ebben a mosolyban én már nem hiszek
mi tőled, s tőle rám mered
megyek, mert előre visz a ösvény
és a visszautat nem is keresem
Hallom az üvöltő életet
látom az elhagyott éveket
az egyetlen amit még elhiszek
a magamban hordozott szeretet
Szeretet, melyet nem rombolás éltet
mely a bennem élő tüzet szítja
mely nem temet maga alá örökre
mert a bennem lakó hős álmodja
megdermedt világban, sziklává lett minden
az élet nem rajzol virágot a kőre
de erős hittel önmagadban
belevésheted azt Te mindörökre
megfogom kezed, vezetlek a ködben
a szürke szín csak egy árnyalat
és nálad van a ragyogása
mely a múltból ezüstöt fakaszt
ha tenyeredben tartod könnyedet
érzed, ahogy éle megsebez
de minden aláhullik egyszer
és többé nem kell védekezz
megtalállak, és bár indulni készülsz
mutatok neked egy szebb helyet
hol a kőbe vésett virágokat
az ezüst hajnal óvja meg....
Egy kéz, egy szempár, egy illat követ
Nem enged magától távol
És már behunyt szemmel is látom
lelkem fáj a hiányától
Érinteni szomjazik a szívem
mikor lassan elhalad mellettem
megóvni minden fájdalomtól
fényből csillagot gyúrni kezemben