Egy pár árnyalat az ötvenből....
A szürke ötven árnyalata……………színtelen.
Pedig egészen tisztességes iparos munka. Láttam olyan filmet, amelyiknél többet néztem az órámat, mint a vásznat, ez annál jobb volt. A történetet annak ellenére jól összevágták, hogy természetesen rengeteg részt kihagytak a könyvből. De működőképes lett így is. A párbeszédek néhol briliánsan funkcionáltak, és Dakota Johnson hihető volt a szemtelen és ártatlan Ms. Steele szerepében. Ellentétben Mr. Grey-jel, akit számomra abszolút hiteltelenül mutatott be Jamie Dornan. Nagy hiba volt őt választani. A testet választották a színész helyett. Mert egy erőteljes, karizmatikus és domináns férfi helyett, egy elég csöpögős és puhány kisfiút kaptunk. Az egyetlen pozitívum vele kapcsolatban, a szeme. Az a legsötétebb árnyalatban virít. Csak kár, hogy a játéka többi részében ez a sötétség nem nagyon látszik.
Mindent összevetve, a film nézhető, néhol szórakoztató, itt-ott elgondolkodtató, és a könyv előismerete nélkül mindenhol nézhetetlen.
Ja, a bizonyos jelenetek nézése közben az volt az érzésem, hogy valamelyik doku csatorna műsorát nézem….hát kb ennyire működött a kémia köztük….