Hidak lángoltak
Előttünk, mögöttünk, nem maradt út nekünk
Végre kiszakadtunk az életből
és miénk lett végzetünk

a csend színei hosszú idő óta először mesélnek. már nem éreztem mást, csak az egyre nagyobb ürességet. beszéltem, de nem szóltam semmiről. hallottam, de nem értettem a szavakat. néztem, de nem láttam. a szürkeség lassan mindent bevont egy láthatatlan réteggel, amin nem hatolt át a fény. és nem volt meg bennem a gondolat, ami kettétörte volna a félhomályt. elvesztem. bolyongtam. kerestem. de amíg nem tudtam leülni, és levegőt venni, addig nem maradt mást, mint a lassú és fájdalmas fuldoklás. menekülnöm kellett. azt hittem tudom mi elől menekülök. de most, mikor végre megálltam, és körbenéztem, rádöbbentem, hogy van, ami ellen nem küzdhetek. van, ami nem változtatható. csak bennem. nem hiába mondják, hogy engedd el a dolgokat, különben maguk alá temetnek. nem tagadom, engem betemetett az utóbbi egy év. elhitették velem, hogy bármit teszek, az rossz. és bár először harcoltam, végül elhittem. ekkor kezdtek eltűnni a színek, a hangok, az ízek és a gondolatok. elmerültem egy olyan mocsárban, amit más töltött fel sárral. és hiába lapátoltam kézzel-lábbal, egyre mélyebbre kerültem. aztán eljött a pillanat, mikor már nem volt lejjebb. a tüdőm megtelt mocsokkal, és tudtam, tiszta víz kell, vagy meghalok. kibotorkáltam a partra, és hagytam, hogy megszáradjon a sár. aztán elkezdtem lesúrolni. minden darabja kőként hullott alá, és bőröm lélegezni kezdett. még bőven van mit lehántani, de már megvan hozzá a gondolat. és végre eljutott hozzám a csend színe is. már nem az ordító zajt hallom, hanem a fények zenéjét. és ami a legszebb, az életem ízét érzem véremben, amely újra dübörög bennem. és a csend beszél engem tovább az úton. már nem menekülök. állok, fejem felszegem, és várom az új reggelt.  

menekülnöm kellett. éreztem, ahogy lassan rám szorul az élet, kipréselve belőlem minden maradék levegőt és energiát. eljött a pillanat, mikor a legfényesebb óra is sötét éjszakába veszett. tudtam, hogy lépnem kell, tennem valamit, amivel újra feltölthetem a lemerült sejtjeimet.  és azt a helyet választottam, ahol a legtöbbet tanultam magamról. nem akkor, mikor itt voltam, hanem utólag, mindent végig gondolva. most, hogy minden helyet felkerestem, rengeteg emlék tört felszínre. köztük sok olyan, amit igyekeztem minél mélyebbre ásni. és rádöbbentem, hogy legtöbbször nem is konkrét dolgokra emlékszem, hanem csak érzésekre. félelmetes, hogy egy-egy utca és épület előtt átfutott rajtam ugyanaz az érzés. hiányzott ez a város. de csak a város. azok közül az emberek közül, akikkel itt találkoztam, senki nem hiányzik. akikkel tartom a kapcsolatot, ők az egyetlenek, akik kapocsként kötnek ide. egyszerűen felszabadító érzés volt úgy sétálni a városban, hogy esélyem sincs ismerőssel összefutni. miközben a Tisza elnyelte a Napot, és felébredtek az éjszaka őrei, talpam azokon az utcákon járt, ahol végérvényesen felnőttem. és mindegyes lépés után egyre erősebbnek éreztem magam. lassan búcsúzom a várostól, de amit kaptam tőle, azt magammal viszem. megbékéltem vele, lezártam dolgokat, érzéseket, kapcsolatokat. és megnyitottam egy újabb lapot. valamint visszakaptam valakit, aki már nagyon hiányzott az életemből. köszönöm SZEGED.

megvetlek ember, hisz az irtod, mi vagy,

nem látsz önön magad mélyére,

vagy ha látsz is, hát hidegen hagy,

s temetve hagyod a mélységbe

de nem adom neked lelkemet,

bár fegyvert adtál kezembe,

és ugyan nem találom önmagam,

sötétséged ide nem fér be

előbb tűnök el hirtelen,

mint megmérgezne jóságod,

mi arcodra ül, de szívedben

nem lelsz, csak kórságot

hallgass…bólogass

akkor marad majd jövőd

ha csak csendben ülsz

hangod szólt, de semmit sem hordozott

üres szavaid betöltötték a teret

nem tudtam merre menekülhetnék

hogy többé soha ne feleljek neked

halott lelkem hamvadó poraiból

többé nem ébredt fel a pillanat

az melyben élt még a holnap

az, mely örökké eltemetve maradt

ne keress, ne ébressz, ne is nyúlj felém

de lezárni mégsem tudom a múltat

egyszer elhagyott minket a gondolat

és a következő perc nem adott újat

az éjszaka sötétéjében, elhagyott az élet

de itt felejtette nálam a hangodat

az ölelést mely örökre belém égett

és a tőlem halkan elosonó talpadat

fájtam a mosolyt, mely szívemhez szólt

fájtam, hogy az többé nem enyém

de szólni nem bírt a pillanat,

mert arcod nem jött többé felém

Novemberben hazatérek. Több, mint 10 éve nem jártam Szegeden, illetve egyszer egy pár órára átutazóban, és nagyon ideje már visszatérnem. Életem legjobb, és legrosszabb időszaka köthető Szegedhez, de egy percét sem változtatnám meg, mert sokban hozzájárult ahhoz, hogy ki lettem és vagyok jelenleg. Jó lesz visszamenni. Szembenézni rengeteg emlékkel, amik között van szép és van sok sötét is. És azzal a pár emberrel, aki azóta is hiányzik. Nincs sok, marha válogatós vagyok :D

és kialakult az idei sorozatlista....

666 Park Avenue

Bones

Castle

Criminal Minds

CSI

Dexter

Elementary

Grimm

Homeland

Once Upon a Time

Person Of Interest

Revenge

Two and a Half Men

The Big Bang Theory

The Good Wife

The Mentalist

16 sorozat....kíváncsi vagyok, mennyi marad végig....bár ezek standosak....megint sűrű évad elé nézünk....

vagy amit adnak?

NovaRock 2012 3.nap….avagy a Finálé…

Megdöntöttem a meddig bírok aludni a Nován világcsúcsomat….fél8ig bírtam, ami itthon is meglepőnek számít. A reggeli rutin után (tusolás, reggeli, sör), a délelőtt is hasonlóan telt, mint az előző napi…elbúcsúztunk norvég szomszédainktól, ők is tőlünk egy karton sörrel…kedves nép ez a norvég! És még zászlót is szerzett nekem Fekusz….szépen meg is köszönte: Thanks, gö! Hiába, a német vér….vagy sör….Később elmentünk az Axe sátorhoz, hogy Gábor barátunk beszerezze idei tusfürdő készletét….bár ha ennyi elég lesz neki egy évig, akkor egy idő után csak telefonon beszélek vele. Lepakoltuk a cuccokat a sátorban, és igyekeztünk felmelegíteni magunkat…így csak magas hőfokú italokkal kísérleteztünk. …Slayer koncertre nem is fázott senki! Utána irány Evanescence….ahol sikerült bejutni a kordonon belülre, így majdnem elértem a színpadot…alig 7 méter hiányzott a karomhoz...bár nagyon hülyén néznék ki. Vissza a kék placcra, ahol már gyűlt a nép…egy városnyi ember várta a finálét, ahol már nem kellett sms-t küldeni, mert VV/BB Metallica ellenfél nélkül maradt….és nyert! Soha nem fogom elfelejteni hogy hangzik a Nothing else Matters 150000 ember előadásában!! Meg azt sem, mikor visszaérve a sátorhoz rádöbbentünk, hogy valaki felvágta és felforgatta azt. Ha akkor elém került volna az az ember, már biztos, hogy élve elásva feküdne az osztrák-magyar határon. ..de nem hagyott üzenetet, hogy hol találjuk…

NovaRock 2012 4.nap….avagy Kiköltöző-how…

Az óra fél7kor csörgött….kint rendületlenül esett az eső…mi pedig elkezdtük szétbontani a sátrat…az idő egy idő után megkönyörült és az eső elállt, mi pedig kisétáltunk Gyulával a kocsikhoz…hogy aztán konstatáljuk, hogy lemerült az akksi, mert bekapcsolva maradt a rádió…nem is mi lettünk volna. Bebikáztuk a szekeret, és célba vettük Sopront….az idei Nova véget ért… elhagytuk a házat….

Tanulság a jövőre: IGYÁL TÖBBET….., mert akkor mindegy mi marad el, mennyire esik az eső, ki rúg bokán, és ki bassza szét a sátrat…..vagy csak mert finom :)))))

NovaRock 2. nap….avagy párbaj….

Második nap arra ébredtem, hogy Fekusz kitartóan nem hagyja aludni Annát….komolyan aggódtam, hogy úgy kell majd leműteni a telefonról. Másik két ápoltunk szintén felkelt, így meglátogattuk a zuhany szekciót...ahová alig fél óra sorbaállás után be is jutottunk, hogy lemossunk pár tonna port. Aztán kávé és reggeli….meg egy sör, hogy ne felejtsük el az ízét. Délelőtt döglés, röhögés, szívás és fújás….na meg lelkes fogyasztás. Aztán irány a Puddle of Mudd koncert…és közben megérkezett a hideg is….ezért a pálinkán kívül magunkra húztuk a pulcsit is….Kasabian alatt kiderült, hogy legalább akkora taplók, mint House…..Cypress Hill alatt pedig, hogy már marha viccesre és bulizósra fogyasztottunk. Aztán pedig jött az, amire nagyon vártam….Billy Talent….és a Saint Veronica….én már boldogan halnék meg…..úgy 50 év múlva. Séta a másik színpadhoz, ahol Fred Durst FEKETE baseball sapkában énekelte, hogy „Rollin’, rollin’, rollin’”. Aztán valami orbitálisan nagy idióta egy öklömnyi kővel bokán rúgott, így a Die Toten Hosen helyett én visszasántítottam a szállodánkba, hogy rendeljek egy sört a szobaszervíztől…megküzdöttünk….és a párbajt én nyertem….a sör elhagyta a dobozt…

NovaRock 1.nap….avagy az első kiszavazás…

Idén nem vakond elvtárs keltett…a nap első pozitívuma volt! Tusolás….sör….reggeli…sör…a továbbiakban ezt a mintát követtük, hogy ne zavarodjunk össze. Szép lassan gyűlt a nép, néhányan már meztelenre itták magukat…mások meg már jó úton jártak hozzá. Miután megérkezett a további két elmebeteg, zárt osztályunk létszám teljes lett. Sörpróba után mindenki elindult valamelyik színpad irányába….Killswitch Engage után már beindult a vezérhangya a The Offspring-re…ami a Nova egyik legjobb pillanatát hozta, mikor hirtelen ott termett egy 15 éve nem látott ismerős. Az ilyen osztálytalálkozót jobban értékelem, mint a gyerekalbumosat! Koncert vége….vihar eleje…a népet elzavarták…kiderült, hogy a sátorban 7 ember is simán elfér...és hogy mérnök Gáborunk rendesen leverte a vasakat, nem lettünk hajléktalanok…pedig a szél rendesen próbálkozott. Vihar után irány vissza a színpadokhoz, de a Within Temptation-t lemondták, és Manson is inkább teázott az öltözőben…a kemény csávó…félt hogy elfújja a szél a lengő bordáját. Dühöngésünket Jägerbe fojtottuk, majd miután megfulladt, eltemettük….az első napot….és kiszavaztuk Marilyn Mansont....

NovaRock 0.nap…..avagy a Beköltöző-show…..

Először negyed 9kor indultunk el, másodjára, 9kor, mert Gyulát az előszobában felejtettem, végül fél10kor, egy „rövid” bevásárlás után harmadjára is elindultunk. Sátrak, sörök, hálózsákok, pálinka, és persze jókedv és ZENE! Útközben tankolás….autóba és belénk is természetesen. Majd miután a sör kergette a vesémet, én kergettem egy klotyót….keresés közben sikeresen lecsókoltam az anyaföldet, eltüntetve azt, amit normál esetben térdnek hívnak. Szóval pálinka megint elő….borogatás kint, öblítés bent, és máris szebb volt a világ. Így is fájt, de legalább leszartam. Érkezés, laza 1,5km-es séta a kocsitól a bejáratig….Gyula nélkül nem élet az élet.…mindez 2 és fél óráig tartott…marha nehéz kb. 5000 embert kielőzni anélkül, hogy pofán vágnának, így inkább kivártuk a sorunkat. Karszalagra váltottuk a jegyet, meggyőztük a néniket, bácsikat, hogy nincs nálunk üveg…nem is tudjuk mi az…és irány sátorhelyet keresni. Újabb pár 100 méter séta…majd sátorállítás ezer fokban. Gábor a mérnök sátorállító, Fekusz a első bálozó sátorállító, én meg a leszarom hogy áll, csak igyunk már egy sört sátorállító. Fél 5 körül állt a két sátor, meg a hajunk az égnek. Miután elégedetten hátba veregettük  magunkat, körbejártuk a placcot, és beizzítottuk a pipát…mert mégis csak volt nálunk üveg….nem tudjuk hogy került oda, és mindent tagadunk! Pipa, sör, dumaest, és matracfújás….kényelmes a matrac, de legközelebb felfújva vesszük!!! Jó éjt…..beköltöztünk…..

In Flanders fields the poppies blow
      Between the crosses, row on row,
   That mark our place; and in the sky
   The larks, still bravely singing, fly
Scarce heard amid the guns below.

We are the Dead. Short days ago
We lived, felt dawn, saw sunset glow,
   Loved and were loved, and now we lie,
         In Flanders fields.

Take up our quarrel with the foe:
To you from failing hands we throw
   The torch; be yours to hold it high.
   If ye break faith with us who die
We shall not sleep, though poppies grow
         In Flanders fields.

Fesztivál első napja van, köszönt és minden jót kíván...kábé 160000 ember a Pannónián :)))))

Délelőtt 10 óra után nem sokkal indulás....az út egy kisebb rendőrségi incidenstől /enyhe gyorshajtás :))) / eltekintve teljesen sima....és még parkolóhely is jutott....igaz már közelebb volt a határ, mint a sátorhelyünk :)))
Miután kis híján sokkot kaptunk, hogy rossz online-jegyet nyomtattunk ki, sikeresen elrendeződött a helyzet, és mindenki megkapta a maga karszalagját....aztán még a sátor megtalálás sem bizonyult megoldhatatlan feladatnak.
Berendezkedtünk a hálóba, kiültünk a kertbe, és a spájzból elővettük a még hideg sört...közben a konyhában megfőztük a reggelit....ugye mennyi minden elfér egy 4 négyzetméteres sátorban? :)))
Miután leellenőriztük, hogy semmi folyékony nem romlott meg, a banda kettévált, és az egyik fele elindult GUANO APES koncertre...mi meg SICK OF IT ALL-ra....de ezen tervünket egy túlbuzgó biztonsági őr torpedózta meg, aki egyetlen nagy rántással megszabadított a karszalagomtól, és közölte, hogy a bejáratnál adnak másikat, ha megmutatjuk a jegyünket...az azonban a másik társaságnál volt, így eszeveszett logisztika után telefonos segítséget kértünk tőlük....az őrnek azt hiszem ük-ük felmenőit is emlegettük, de mit lehetett tenni, mentünk új szalagért...utána már nem volt értelme visszasétálni, így megkerestük többieket a másik színpadnál....
Aztán este egy kis HAMMERFALL...majd THIRTY SECONDS TO MARS....majd az egyik nagyon várt koncert: LINKIN PARK :)))
Chester hangjába még mindig szerelmes vagyok, igaz már csak 2. helyen van....de ez a koncert bizony nem volt több, mint egy jól kivitelezett iparos munka....semmi extra, semmi emlékezetes...a számok jók voltak, igaz lett volna még pár kívánságom a listán, de igazából valami hiányzott az egészből....erre igazán másnap jöttem rá, VOLBEAT alatt...
Altató előtt átruccantunk a másik színpadhoz, ahol SISTERS OF MERCY-vel búcsúztattuk el a napot....
Sátorkeresés, ágyazás, lefekvéshez kakaó....vagy sör...már nem emlékszem....aztán alvás imitáció következett.....

End of Day 1......to be continued

Nem is tudom már, hogy mit teremtett az Úr a második napon, de ha ilyen formajavulása volt, mint a Novának, akkor tuti nem az embert :)))

Ébredés 4kor...ébredés 5kor....ébredés 6kor...na itt feladtam, és inkább kimásztam a sátorból...gondoltam lecsekkolom a fürdőszoba részleget :)) alig negyedóra várakozás után, már mostam is le magamról a több kilónyi port...
Mire visszaértem, már ébredeztek a többiek is, de nekik nem volt szerencséjük, a sor kilométeresre nőtt közben...így a mondás mostantól így szól: "Ki korán kel, tusolóhelyet nyer"...
A reggeli beöntés után szabad program lett volna...ha újdonsült hontalanunk, akit Gábor hozott haza, nem áll neki elmesélni az életét....a pálinka még mindig nem savanyodott meg, ennek felettébb örültünk, mert így könnyebb volt nem odafigyelni a "villanyszerelőre"...és előkerült a vízipipa is...
Miután crazy Betti elment megkeresni a saját sátrát, egy rövid szieszta után halálos iramban elhagytuk a sátrakat, nehogy visszataláljon hozzánk....és elmentünk KATZENJAMMER koncertre...
A többiek nem ismerték őket, én se túlságosan régóta, de mindannyian egyetértettünk, hogy ez a 4 norvég lány nagyon tud!!! Folyamatosan cserélgették egymásközt a hangszereket, és fergeteges bulit csaptak....az első tökéletes élményem volt :))))
A csajok után egy kis mászkálás, aztán sörteszt a sátornál....miután mindenki átment, megterveztük az estét...
Megint kettéváltunk...egy rész ment KORN bulira, mi pedig a 3 DOORS DOWN koncertre neveztünk be...ez is várós volt, de ez lett a fesztivál csalódása számomra...45 perc alatt 2 jó számot játszottak...így dobbantottunk is, és még elcsíptük a KORN végét....igaz nem az én zeném, de kellemesen csalódtam....
És aztán....és aztán....és aztán....jött a számomra legjobban várt koncert....a hang, ami ellopta a szívemet.....Michael Poulsen....és a VOLBEAT!!!!! Másfél óra tombolás, éneklés, ugrálás, tánc és őrület....boldogan haltam volna meg akkor és ott....
Sátorkeresés...hálózsák keresés (ne aggódj Ági, megvan!)....aztán újabb próbálkozás, hogy vakondékkal aludjunk....

End of Day 2.....to be continued...

Ludas Matyi 3szor zúzza le Döbrögit....a sárkánynak a statisztikák szerint 3 feje van....és a királynak is véletlenül mindig 3 lánya keseríti életét....így a fesztiválnak is eljött a 3. napja, ami reméltük, hogy betetőzi a feelinget :)))

Az előző nap okán, most nem csak én keltem korán, hogy zuhanyhoz jussak...igaz nem mindenki mazochista :)) tehát zuhany és utána alvás a székben....lassú rohadás, mert a Nap úgy döntött, most aztán megfőzök minden Novást :))
Délre már elég jó állapotba kerültünk, köszönhetően annak, hogy nem akartuk kárba veszni a fáradtságos munkával előállított mézes és mazsolás pálinkát....na meg a frissen facsart narancslével is kellett valamit kezdeni, úgyhogy előrekerült az orosz barátja is...egy üveg Vodka....
Közben az első este hazahozott kóbor crazy Betti hirtelen ott termett a sátoroknál, így esély sem volt a fájdalommentes menekülésre....na meg látogatóba jött egy osztrák srác, aki az előző nap olyan butára itta magát, hogy még akkor sem oxigén volt az agyában :))
Később a többiek elmentek beszerző körútra, addig mi olvasgattunk a sátorban :D ....aztán mi is jártunk egyet IN FLAMES előtt....
Ráértünk volna, mert a koncert minimum 40 perc késéssel kezdődött el, és a 2. szám után feladtuk....hangosítás nélkül elég ciki úgy játszani, hogy csak az első 2 sor hallja....
Vissza sátorba....készülődés estére...sör+pulcsi jó kombináció a hideg ellen :))
20:20kor kezdődött a PENDULUM koncert, ami számomra kellemes meglepetés volt, mert nem nagyon ismertem őket....de most kötelezővé vált a július elsejei soproni fellépés...pláne mert megfenyegettek életveszélyesen :D :D
Az éjfél lassan akart eljönni, a nép meg csak gyűlt....de amikor megjelent a SYSTEM OF A DOWN a színpadon, senki nem volt fáradt...szerintem...TÖKÉLETES lezárása volt ennek a 3 napnak!!! azzal együtt is, hogy ezen a koncerten szereztem a legtöbb kék-zöld foltomat :))
Hajnali fél 3 felé aludtunk el, hogy aztán 6 körül arra ébredjünk, hogy jön az eső.....gyors sátorbontás, csomagolás, könnyes búcsú :D.....és indulás haza :)))
A 3 nap hozománya: haverok, buli, .... fanta with vodka :))))
A 3 nap amortizációja: nincs hangom, szétment a térdem, és itt-ott leégtem

Összegezve: JÖVŐRE TALÁLKOZUNK :)))))

Rainer Maria Rilke: A PÁRDUC

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerült, hogy már semmit se lát.
Úgy érzi, mintha rács ezernyi lenne
s ezer rács mögött nem lenne világ.

Puha lépte acéllá tömörül
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körűl,
melyben egy ájult, nagy akarat áll.

Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér - és ott megszünik.

ellobbant az utolsó gyertyaláng

elhalkult az utolsó ütem

megállt a toll a kezemben

elaludt a lángoló tüzem

két karod már nem ölel

szemed előttem becsuktad

úgy mentél el tőlem, hogy

utad célját magad sem tudtad

minden percünk messzebb sodor

a helytől, hol együtt álmodtunk

és mögöttünk az ösvény elveszett

a sok gaz közt a világ bezárul

rajzoltam egy életet magamnak,

de a durva szén a papíron szétfolyott,

eltüntetve mindent, mi enyém volt,

mit a világ belőled bennem hordozott

majd vászonra festettem szíved,

de vérem masszává kente szét,

nem tudtam hol kezdődik az élet,

és vajon nélküled élhetek-e még

készítettem fényképeket rólad,

de arcod most lángokban ül,

nem tudhatom, hogy rám találsz,

vagy életed életembe kerül

végül majd bőrömbe karcollak Téged,

örök része leszel testemnek,

és ha a világ el is vett tőlem,

magamban halálig szeretlek

"Ünnep így veletek, összejönni hétvégére,
itt nem vagyunk egyedül...sőt, van aki csak ránk várt.
Így közösen sikerül, győzni újra évről évre,
itt lehetünk te meg én, egy csapatban pár órát.

Érezd át, ha együtt van a család,
köztünk amíg élsz nem lehet kérdés, hogy szükségünk van rád!

Ha újra játszik a bajnok, nincs más út, neked jönnöd kell,
mikor felzúg a csarnok, és a szíved a szívemmel egy ritmusra ver...ETO!!
Ha újra játszik a bajnok, itt vár egy hely, ma is jönnöd kell,
hogyha győznek az álmok, majd a végén a csúcsra együtt érhetünk fel...ETO!!

Nekünk ez szerelem, minket ez a játék éltet,
ott a címer a szíveden, zöld-fehéren Hajrá Győr!!

Érezd hát, így boldog ez a család,
még mennyi csodaszép sikeres év vár, holnap rám és rád.

Ha újra játszik a bajnok, nincs más út, neked jönnöd kell,
mikor felzúg a csarnok, és a szíved a szívemmel egy ritmusra ver...ETO!!
Ha újra játszik a bajnok, itt vár egy hely, ma is jönnöd kell,
hogyha győznek az álmok, majd a végén a csúcsra együtt érhetünk fel...ETO!!

Ha újra játszik a bajnok, nincs más út, neked jönnöd kell,
mikor felzúg a csarnok, és a szíved a szívemmel egy ritmusra ver...ETO!!
Ha újra játszik a bajnok, itt vár egy hely, ma is jönnöd kell,
hogyha győznek az álmok, majd a végén a csúcsra együtt érhetünk fel...ETO!!"