Szkeptikus voltam, mikor először hallottam róla….de meggyőzött….egyszerű, tiszta…és ha nézem, hallgatom, egy gondolatom van csak…élni jó!!!
GLEE…nem világmegváltó üzenetei vannak….csak egy….élj, énekelj, táncolj…ahogy neked tetszik…érezd jól magad a világban…mert jó…
Tegnap volt az évadnyitó kerti-party a kézilabdás lányokkal…igaz kert nélkül, mert reggel óta kitartóan esett az eső. A nap mindkét beszólása Katrine Lunde Haraldsenhez kötődik.
1. Az új játékosok bemutatásakor, mikor Lunde mondott pár szót, kis hatásszünet után az utolsó mondata: „….és idén megverjük a Viborgot!” :D
2. Évek óta az öcsémék a szakácsok a bulin, most is így volt. Kíváncsi volt milyen Lunde élőben, mert a szőkék amúgy is a gyengéi, mint észrevettem. Szóval Katrine sorban áll a kajáért, majd megkérdezem az öcsémet, hogy mi a vélemény: „Hát élőben még jobb b..meg” :D
A szezon megnyitva….HAJRÁ GYŐR!!! HAJRÁ ETO!!!
Mostanában azon gondolkozom, vajon miben hitt Ayn Rand?
Olvasva a könyveit, néha ökölbe szorul a kezem a leírtakon. Felismerve az emberi viselkedés különböző fajtáit, szembesülve a legaljával, nem tudom eldönteni, hogy mit várt. Várt-e egyáltalán valamit, vagy „csak” papírra vetette, amivel nap mint nap találkozott?! Hitt-e abban, amit az Atlasz vállat von megoldásaként ajánlott, vagy „csak” muszáj volt „happy end”-del végződnie, hogy ne vesszen el a maradék hitünk is?! Nem tudom.
Én egyre inkább úgy érzem, nincs és nem is lesz globális megoldás. Elkéstünk, hagytuk elrohadni az egészet. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy személyenként megpróbáljuk megvalósítani a szinte lehetetlent. Egyénenként építeni a kollektív rombolásban. Nehéz, de megéri; mert mikor esténként arra gondolok, ma mennyi voltam én az életemben, és mennyi más, akkor kell eldöntenem, hogy büszke lehetek-e magamra.
Ma bekopogott hozzám egy Krisna tag, és azt mondta, pénzt gyűjt, mert kötelességünk segíteni a szegényeken. Elküldtem, és megmondtam neki, hogy semmi ilyesmi nem kötelességem. Ha én úgy döntök, segítek, de senki ne mondja azt, hogy ez kötelességem. Most valószínűleg egy önző embernek tart, holott egy percet ismer az életemből. De nem ez megy a világban? Másodpercek alatt ítélsz és ítéltetsz. Pedig egy élet kevés erre.
Szóval jó lenne tudni, hogy Ayn Rand a világot akarta megváltani, vagy „csak” az embert, aki egy élhető életet mer magának álmodni… megvalósítani. Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy megyek tovább az úton…mert EZ kötelességem.
"Mit ér azok dicsérete és magasztalása, akiket nem tisztelünk? Érezte már a vágyat valaki után, akit tisztelhet? Valami iránt, amire nem le, hanem fel kell nézni?"
igen...
„Az ember elméje fennmaradásának alapvető eszköze. Az életet kaptuk, de a fennmaradást nem. A testünket kaptuk, de a táplálását nem. Az elmét kaptuk, de nem a tartalmát. Ahhoz, hogy életben maradjunk, cselekedni kell, de a cselekvéshez előbb ismernünk kell a tett jellegét és célját. Nem szerezhetjük meg az élelmünket anélkül, hogy ne ismernénk magát az élelmet, és azt, hogyan szerezhető meg. Nem tudunk árkot ásni, vagy egy részecskegyorsítót felépíteni, ha nem tudjuk a célját, és azt, hogy miként valósítsuk meg. Az életben maradáshoz gondolkodnunk kell. Ám a gondolkodás választás kérdése. A kulcs ahhoz, amit oly lazán „emberi természetnek”neveznek, az a nyílt titok, amellyel együtt élnek, mégis rettegnek megnevezni, az, hogy az ember szándékos tudattal rendelkező lény. Az értelem nem magától működik; a gondolkodás nem mechanikus eljárás; a logikai kapcsolatokat nem az ösztön teremti. A gyomrunk, a tüdőnk, a szívünk működése automatikus, de az elménké nem. Az életünk bármely órájában és bármely területén szabadon gondolkodhatunk, vagy elkerülhetjük a gondolkodást. Azonban nem menekülhetünk alaptermészetünk elől, a tény elől, hogy az ész a fennmaradásunk eszköze…”
„…minden erényes ember vereségében van egy olyan pont, amikor saját jóváhagyása szükséges a rossz győzelméhez – és hogy semmilyen, mások által okozott sérelme nem vezethet eredményre, ha úgy dönt, hogy megvonja a jóváhagyását.”
„Önök azt javasolják, alapítsunk egy olyan társadalmi rendet, amely a következő téziseken nyugszik: hogy önök nem képesek saját életük irányítására, de mások életének irányítására igen; hogy önök nem alkalmasak a szabadságra, de arra igen, hogy mindenható uralkodók legyenek; hogy önök képtelenek megkeresni a megélhetésüket az intelligenciájuk használatával, de arra képesek, hogy megítéljenek politikusokat, akiket aztán olyan állásokba tesznek, hogy teljes hatalmat gyakorolhatnak általuk sosem látok művészetek, sohasem tanulmányozott tudományok és olyan óriási iparágak felett, ahol önök, képességükről alkotott saját megfogalmazásuk szerint egy segédzsírozó állását sem volnának képesek sikeresen ellátni.
Az önök nullaimádat kultuszának eme bálványa, a tehetetlenség eme szimbóluma – a veleszületett függőség – jelenti az önök képét az emberről, ez az önök értékmérője, akinek hasonlatosságára igyekeznek átszabni a lelküket. „Ez csupán emberi” – sírják minden züllöttség védelmében, az önlealjasítás olyan szintjére jutva, ahol arra törekszenek, hogy az „emberi” fogalma a nyápicot, a bolondot, a riheronyot, a hazugot, a kudarcot, a gyávát, a csalást jelentse, és hogy száműzzék az emberi fajból a hőst, a gondolkodót, a termelőt, a feltalálót, az erőst, a céltudatost, a tisztát – mintha „érezni” emberi volna, de gondolkodni nem, mintha a kudarc emberi volna, de a siker nem, mintha a romlottság emberi volna, de az erény nem – mintha a halál alapelve illendő volna az emberhez, de az életé nem.
„Azt kérdi, kell-e segíteni egy másik embernek? Nem – ha a másik jogaként tart rá igényt, vagy olyan erkölcsi kötelességként követeli, amivel ön tartozik neki. Igen – ha erre vágyik, ha a vágy az ön saját önző élvezetére épül, amit a másik személyének értékében vagy küzdelmében talál.”
Laura Dekker 14 éves holland lány augusztus 4.én elindul, hogy Guppy nevű vitorlásával megkerülje a Földet. Már egy éve szeretett volna útra kelni, de a gyermekvédők gyámság alá helyeztették, hogy ne tehesse, mivel a szülei beleegyeztek az álmait követni akaró lány terveibe. De most a bíróság visszahelyezte a felügyeletük alá, és Laura rögtön bejelentette, hogy augusztus 4.én kihajózik. Ha visszaér 3 nappal a 17. születésnapja előtt, akkor ő lesz a legfiatalabb földkerülő.
Sok kommentárt olvastam, mindenfélét….volt, aki ellenezte, és szerencsére volt, aki bátorította. Én azt mondom, kövesse az álmait, és egy biztos, én figyelem majd merre jár.
Seconds, hours, so many days
You know what you want but how long can you wait?
Every moment lasts forever
When you feel you lost your way
And what if my chances were already gone?
Started believing that I could be wrong
But you give me one good reason
To fight and never walk away
With every step you climb another mountain
Every breath it's harder to believe
You make it through the pain, weather the hurricanes
To get to that one thing
Just when you think the road is going nowhere
Just when you almost gave up on your dreams
They take you by the hand and show you that you can
There are no boundaries!
There are no boundaries!
I fought to the limit to stand on the edge
What if today is as good it gets?
Don't know where the future's headed
But nothing's gonna bring me down
I've jumped every bridge and I've run every line
I've risked being saved but I always knew why
I always knew why!
So hear I am still holding on!
With every step you climb another mountain
Every breath it's harder to believe
You make it through the pain, weather the hurricanes
To get to that one thing
Just when you think the road is going nowhere
Just when you almost gave up on your dreams
They take you by the hand and show you that you can
You can go higher, you can go deeper
There are no boundaries above and beneath you
Break every rule 'cause there's nothing between you and your dreams
With every step you climb another mountain
Every breath it's harder to believe
Yeah! There are no boundaries
There are no boundaries!
With every step you climb another mountain
Every breath it's harder to believe
You make it through the pain, weather the hurricanes
There are no boundaries!
There are no boundaries!
There are no boundaries
Nem voltam boldog a döntő után, de már tudok örülni...semmi baj nincs a második hellyel, és kivárom a VB aranyat... :)
Három hét alatt lenyomtam 4 évadot...jó kis sorozat volt. Kár, hogy nem is lesz több :(
„Ha futsz, akkor félsz. Mi nem félünk. Csak menjünk a fény fele. Egyik lábat a másik után. A legtöbb dolog így működik az életben.”
„A félelem már csak ilyen. Szembe nézel vele. És annak látod, ami valójában, majd a következő pillanatban már el is tűnt. Mint egy szellem.”
Ma olvastam egy netes cikket arról, hogy be akarták tiltani a foci VB egyik afrikai szimbólumát, a vuvuzelát, azaz azt a kürtöt, ami minden meccs alatt úgy zeng, hogy néha tényleg kicsit zavaró. Meg kell mondjam, először egyetértettem vele, de a kommenteket olvasva felszaladt a pumpa bennem…volt egy-két különösen ostoba, például, hogy azt a földrészt (Afrika) csak arra használjuk, hogy a biológiai fegyvereket ott teszteljük. Az emberi primitivitás nem ismer határokat. Igen, néha fáj a fejem a monoton zúgástól, de ez az ő kultúrájuk, és semmi jogunk nincs elítélni. És ők legalább táncolnak, énekelnek, ünnepelnek, nem részegen randalíroznak és székeket törnek….tényleg, az európai ember sokkal civilizáltabb!?...Zavarja a focistákat?...Hát engem is sok minden zavar a munkám, az életem közben, de ha tudom a célomat, és arra koncentrálok, mellettem aztán egy egész rezes banda is nyomhatja a nótát…és ezek a fiúk szerintem vérprofik, különben mit keresnének ott?! Szóval szerintem örülnünk kéne, hogy megismerhetünk egy parányi részt abból a kultúrából, ami az életigenlésen alapszik….hátha rájönnek páran, hogy azt a biológiai fegyvert magukon kéne használniuk….
Meghalt egy szelíd motoros….egy színész, akit egy valamiért mindig irigyeltem…egy filmért…”Haragban a világgal”…James Dean legemlékezetesebb filmje…
...és Dennis Hopper ennek részese volt…ahogy még sok-sok mozinak…most végleg elmotorozott…
A „Criminal Minds” készítői tudják, hogyan kell WTF évadzárót készíteni!!!! Megint úgy zárták le, hogy rágod a körmöd szeptemberig….”Our Darkest Hour”….ha nem is a legsötétebb, azért sok fénysugár nincs benne…
„Mindannyiunk életében vannak emberek. Néhányuk jó. Néhányuk rossz. De ők formálnak minket.”
Vége az évadoknak…minden sorozat lezárta az idei szezonját…vannak, amelyek kellemes, vannak, amelyek fájó csalódást okoztak…volt pár, amit menet közben kaszáltam, és van pár, melybe úgy kapcsolódtam bele…és van egy sorozat, melytől végleg elköszöntünk….R.I.P. 24…
Jöhetnek a nyári sorozatok, mint például a Weeds és végre folytatódik a Lie to me….