„Azt mondják, minden kapcsolatban áll mindennel. Ez a "pillangó hatás". Beledobsz egy követ egy tóba, a hullámok kifelé kezdenek el terjedni, hatást gyakorolva az útjukba eső dolgokra. Majd végül az egyik hal lábakat növeszt, és kimászik a vízből. Felkap egy követ és beveri másik két hal fejét. Valahogy így születhetett az első sorozatgyilkos.”
Az utóbbi időben leginkább csak aludni jártam haza….ma végre pihenős voltam, és behoztam a lemaradásaimat „sorozatfronton”…..
Criminal Minds 4.évad 7. és 8. rész idézetei…
„ Nincs menekvés az emlékektől és a bűntudattól ezen a világon. Az ostoba tetteink szelleme üldöz minket – bűntudattal, vagy anélkül.” (Gilbert Parker)
„Minden ember, aki úgy érzi, hogy az egyetlen mód, hogy hatalma legyen az, hogy másokat bántson, szánalomra méltó.”
„Képzeljük azt, hogy mind őrültek vagyunk! Ez megmagyarázna minket egymásnak. Megfejtene sok rejtélyt.” (Mark Twain)
„Az embernek le kell vezetnie minden emberi konfliktust, oly módon, amiben nincs benne a bosszú, az erőszak, a megtorlás. Az ilyen módszernek alapja a szeretet.” (Martin Luther King Jr.)
If a black man is racist, is it okay? When it's the white man's racism that made him that way, Because the bully's the victim they say, By some sense they're all the same.
Because the line between, Wrong and right, Is the width of a thread, From a spider's web. The piano keys are black and white, But they sound like a million colours in your mind.
I could tell you to go to war, Or I could march for peace and fighting no more, How do I know which is right, And I hope he does when he sends you to fight.
Because the line between wrong and right, Is the width of a thread from a spider's web, The piano keys are black and white, But they sound like a million colours in your mind.
Should we act on a blame? Or should we chase the moments away? Should we live? Should we give? Remember forever the guns and the feathers in time. Because the line between wrong and right, Is the width of a thread from a spider's web, The piano keys are black and white, But they sound like a million colours in your mind. The piano keys are black and white, But they sound like a million colours in your mind, But they sound like a million colours in your mind
Most néztem meg Barack Obama győzelmi beszédét….hát mit mondjak….vajon miért hiszek neki jobban, mint a saját országom vezetőjének???....
Pár részlet a beszédből:
„Ez a ti győzelmetek. És tudom, hogy nem csak a választásért tettétek. Azt is tudom, hogy nem értem. Hanem azért, mert megértettétek az előttünk álló feladat nagyságát. Még ha ma este ünneplünk is, tudjuk, hogy a holnap kihívásai életünk legnagyobb kihívásai: két háború, egy hanyatló bolygó és az évszázad legsúlyosabb pénzügyi válsága. Még ha ma este itt is állunk,tudjuk, hogy vannak bátor amerikaiak, akik Irak sivagatjaiban, Afganisztán hegyeiben ébrednek fel és kockáztatják életüket, értünk. Vannak szülők, akik ébren maradnak,miután gyermekük elalszik, és azon töprengenek, miként fizessék vissza a hitelt vagy az orvosi számlákat, vagy miként takarítsanak meg elég pénzt a gyerekük felsőoktatására. Új energiákat kell befognunk, új munkahelyeket kell teremtenünk, új iskolákat építenünk, új veszélyekkel kell dacolnunk, és szövetségeket helyreállítanunk. Az út hosszú lesz. Az előttünk álló hegy pedig meredek. Lehet, hogy nem jutunk célba egy év, sőt, egy kormányzási ciklus alatt sem. De, Amerika, még soha nem voltam ennyire reményteli, mint ma este, hogy elérjük a célt. Ígérem, mi, emberként, elérjük.”
„Hozzunk létre egy új szellemiséget, a hazafiasságból, a felelősségtudatból, amelyben mindenki részt vállal, és amelyért mindenki keményen dolgozik, és ahol nem csak magunkról gondoskodunk, hanem egymásról. Emlékezzünk erre, mert ha ez a pénzügyi válság tanított nekünk valamit, akkor az az, hogy nem lehet virágzó tőzsdénk, ha az emberek szenvednek.”
„Amerika, nagyon messze jutottunk. Nagyon sokat láttunk. De nagyon sok még a tennivaló. Ma este, tegyük fel magunknak a kérdést, ha a gyermekeink látni fogják a következő évszázadot, ha a lányaim elég szerencsések lesznek, hogy annyi ideig éljenek, mint Ann Nixon Cooper: milyen változásokat látnának? Milyen célokat értünk el? Ez most a mi esélyünk, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést. Ez a mi pillanatunk. Ez a mi időnk, hogy népünk újra munkába kezdjen, lehetőségek kapuját nyissa meg.. gyermekeink számára, hogy helyreállítsuk a jólétet, és terjesszük a béke üzenetét, hogy visszaszerezzük az amerikai álmot,és megerősítsük azt az alapvető igazságot, hogy sokszínűségünkben is egyek vagyunk, és amíg élünk, remélünk. Amikor cinizmussal és kétkedéssel találkozunk, és azt mondják, hogy nem vagyunk rá képesek, azzal az időtlen mottóval fogunk felelni, ami egy nemzet szellemét jellemzi: - Igen, képesek vagyunk rá.”
„Passion. It lies in all of us. Its the source of our finest moments. The joy of love, the clarity of hatred and the ecstasy of grief. It hurts sometimes more than we can bear. If we can live without passion, maybe we’d know some kind of peace. But we would be hollow. Empty rooms, shuttered and dank. Without passion, we'd be truly dead.”
„Szenvedély. Mindannyiunkban bent van. Legcsodálatosabb pillanataink forrása. A szerelem öröme, a harc tisztasága, a fájdalom eksztázisa. Néha jobban fáj, mint amit elviselhetünk. Ha tudnánk szenvedély nélkül élni, talán ismernénk egy cseppnyi békét. De hamisak lennénk. Üres, zárt, nyirkos szobák. Szenvedély nélkül igazán halottak lennénk.”
Tegnap megint este 11kor tudtam csak fontos dolgokkal foglalkozni….azaz megnézni a Criminal Minds 5. részét….egy idézet és egy vers a eredménye….meg persze egy jó este…..
„A bőség nyugton marad. Az éhség vándor.” (zulu közmondás)
Gerald Gould - Vándorkedv
Kelet felé a napfény, nyugat mögött az ár:
keletre űz a vándorkedv s nyugat kapuja vár.
Úgy hajt e furcsa őrület, hogy vennék búcsút én,
mert tenger hív és csillag hív és ó, mert hív az ég.
Nem ismerem az utat én s a kéklő dombokat,
a vezetőm egy csillag és a barátom a nap.
Csak útra fel! – szólít egy hang, nincs vége soha már:
a folyó hív, az út is hív s ó, úgy hív egy madár!
Amott a messze horizont, hol nappalt vált az éj
s míg hazatér sok vén hajó, vitorlát bont a szél.
Megtérhetnék – de mennem kell s ha kérded hogy miért,
az oka egy: a csillagok, a nap, az út s az ég.
Wander-thirst
Beyond the East the sunrise, beyond the West the sea, And East and West the wander-thirst that will not let me be; It works in me like madness, dear, to bid me say good-by! For the seas call and the stars call, and oh, the call of the sky!
I know not where the white road runs, nor what the blue hills are, But man can have the sun for friend, and for his guide a star; And there's no end of voyaging when once the voice is heard, For the river calls and the road calls, and oh, the call of a bird!
Yonder the long horizon lies, and there by night and day The old ships draw to home again, the young ships sail away; And come I may, but go I must, and if men ask you why, You may put the blame on the stars and the sun and the white road and the sky!
„Ha az életben elérhető sikert A-nak vesszük, akkor A=X+Y+Z. X a munka, Y a játék, Z pedig, hogy befogod a szád.” (Albert Einstein)
„Megveheted egy ember idejét, megveheted egy adott helyen való fizikai jelenlétét, órabérért szakszerű izommozdulatainak meghatározott részét. De lelkesedést nem tudsz vásárolni. Kezdeményezőkészséget sem. A szív, az ész, a lélek odaadását sem. Ezek nem megvásárolhatók, csak elnyerhetők.” (Clarence Francis)
És egy „Criminal Minds” idézet a nap végére….vagy kezdetére…..a többi később, de ez még ide kívánkozott….
„A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Az első látszat sokakat megtéveszt. Ritka tapasztalások meglátása az, amit gondosan elrejtettek.” (Phaedrus)
Jelenthetem, hogy Christian Slater visszatért!!!! A „My Own Worst Enemy” című sorozat első részét ma reggel néztem meg…..a reakcióm:…..huhh, woww, azannya…..
És már az első részben megfogalmazta végre valaki, amit régóta tudunk Franciaországról….
„Isten megteremtette a világ legszebb helyét, aztán odatette a franciákat az egyensúly kedvéért.”…..
Ha megtehetném, elvonulnék pár évre a világ elől….hogy megismerhessem magamat….hogy megtudjam mire vagyok képes…..hogy a természet része legyek. De mi mai emberek elkényeztetettek vagyunk, és azt hisszük, ez jár is nekünk. Használjuk a földet, a vizet, a levegőt, az állatokat és növényeket, mintha minden a miénk lenne, és minden miattunk lenne. Van lakásom, állásom, étel az asztalomon, családom, barátaim…..mégis azt érzem, el kéne indulnom….és nem egy másik civilizált társadalomba, hanem távol minden emberi kézjegytől, mert mi már a szentjánosbogár szépségét is watt-ban mérjük…..
Ezzel kapcsolatban olvastam ezt egy könyvben és jobban nem is fejezhetné ki, mit szeretnék:
„Megszületett bennem a természeti táj belső megfelelője. Az utak, amelyeket bejártam, nemcsak a dombok és mocsarak közé vezettek, hanem az én bensőmbe is. Ahogy a lábam előtt heverő dolgokat tanulmányoztam, olvastam és gondolkodtam, az egyfajta felfedezőút lett önmagamba és a tájba. Idővel ez a kettő eggyé vált bennem. Mintha valami elemi létezés bontakozna ki az ősi talajból, olyan koncentrált erővel ébredt bennem szenvedélyes és rendületlen sóvárgás – hogy örökre félretegyem a gondolkodást és minden bajt, ami belőle ered, és csak a közvetlen, kutató kíváncsiság maradjon meg. Hogy elinduljak az ösvényen és ne nézzek vissza. Akár gyalog, akár hótalpon vagy szánon, be a nyári dombok késői, fagyos árnyai közé – egy keskeny csapás, a nyomok a hóban majd megmutatják, hogy merre mentem. Aztán találjon meg a többi ember, ha tud.” (John Haines)
"Összetart a dal minket, a zene legyőz mindent
még a háborút s könnyet ha szól a dal
csak egy kicsit még és meglátod
másképp is láthatod a világot
hogy ha úgy tiszteled a másikat, mint önmagad"
„A harc az akaratok, nem a technikák csatája. Le kell vetkőznöd a félelmet, vagy alulmaradsz. A küzdő akarat maga az erő. Soha ne add fel! Soha ne hátrálj meg! Küzdj mindig és minden körülmények között! Ha nincs ellenfél, akitől megfutamodsz, akkor nincs ellenség, aki erősebb lenne nálad.” (Youn In-Wan)
„Egyszerre minden megváltozott, a hang, a légkör; nem tudni mit gondoljon és kire hallgasson az ember. Mintha egész életében kézen fogva vezették volna, mint a kisgyereket, és most hirtelen elengedték volna, eredj, tanulj meg egyedül járni. És senki a közelben, se hozzátartozók, se tekintélyek. Ilyenkor arra vágyik az ember, hogy a legfontosabbra hagyatkozzon, az életerőre vagy a szépségre vagy az igazságra, hogy azok, ne pedig érvényüket vesztett emberi szabványok irányítsák, totálisan és irgalmatlanul, totálisabban, mint valaha a letűnt és felszámolt békés, megszokott életben.” (Borisz Paszternak: Zsivago doktor)
„Megrendülve állok a tulajdon testem előtt, ez az anyag, amelyhez kötődöm, olyan idegenné vált számomra. Nem félek a kísértetektől, a szellemektől – én is azzá leszek -, de félek a testektől, reszketek a velük való találkozástól….Gondoljunk az életünkre a természetben – a naponta megfigyelni való anyagra, amellyel kapcsolatba kell kerülnünk: a sziklákra, fákra és az arcunkat érő szélre. A szilárd föld! a való világ! a józan ész! Kapcsolat! Kapcsolat! Kik vagyunk? Hol vagyunk?" (Henry David Thoreau: Ktaadn)