Szomorú vagyok...megszakadt egy sorozat...Kikapott a Győr és így vége a veretlenségnek. De milyen meccsen!!! Bár kikaptunk, egy iszonyatosan hajtós 60 perc volt, amit az eredmény is mutat: 33-34 Sajnos amitől féltem bejött, nem bírtuk el Pálinger és Tomori hiányát. Herr Orsinak az első félidő nem nagyott jött össze, és Tomori nélkül nem állt össze az az ütős védekezés, amiről a Győr híres.

Szóval vesztettünk....de csak egy csatát...a háború még csak most kezdődik majd, hisz a Bajnokok Ligája 4es döntő immár a hadszíntér...

Ami ma az egyik legfontosabb:

HAJRÁ GYŐR!!!

(Na, go home…)

És búcsúzóul valami fontos:

"Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell,
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni,
Magaddal törődj csak, más senkivel.
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek,
Ne higgy az eskünek, ne higgy soha,
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Mert minden, minden csak komédia."

A kedvenc poénjaim a Juno-ból:

Leah: Juno?
Juno MacGaff: No, it's Morgan Freeman. Do you have any bones that need collecting?

Juno MacGaff: You should've gone to China, you know, 'cause I hear they give away babies like free iPods. You know, they pretty much just put them in those t-shirt guns and shoot them out at sporting events.

Életemben először sikerült beillesztenem videót!
Woww…ennek örömére megpróbálkozom megint…
Ja, ez előző a Juno végén található duett….a következő pedig a kezdődal….
Egyre jobban szeretem ezt a filmet…és a zenéje lassan kívülről megy…

Ma visszatértem egy régi kedvencemhez és ugyanúgy ott találtam magam abban a kis útszéli étterem csodás hangulatában, és ugyanazt a gyönyörű életmesét hallgattam végig, mint mikor még talán nem is igazán értettem miről is szól ez a film. Jó dolog elővenni a régi érzéseket, hiteket, pillanatokat olyankor, mikor a jelen talán ingatagnak tűnik. Mert vannak dolgok, amik sosem változnak….és ilyen dolog a ….

...SÜLT, ZÖLD PARADICSOM…

Van, ki romnak lát,

Másnak a testet öltött

Mint ígértem, visszatérek még a mai nap másik nyereségéhez…Juno…

Nem akarok nagy szavakkal dobálózni, de nekem egyszerűen tökéletes volt. Tökéletesen megírt: friss stílusban és elképesztően jó humorral adja elő egy 16 éves lány terhességének nem szimpla történetét. Nem pörögnek az események, de egy percre sem unalmas. Ez azt hiszem elsősorban köszönhető a főszerepet játszó Ellen Page-nek, akit Oscar-ra is jelöltek és én oda is adtam volna neki….hadd legyek kicsit elfogult….másodsorban a fantasztikusan összeválogatott zenéknek. A végén az a duett Michael Cera és Ellen Page előadásában elvarázsolt. Két gitár, két tiszta hang és egy tuti érzés….ez egy nagyon jó film volt.

Úgy érzem, csordultig tele a szívem és dübörög a lelkem. A mai nap annyi jót és élményt adott, hogy most, ahogy itt ülök - tejet szürcsölgetve – zene nélkül is hallom a dallamokat. És rájöttem, hogy mostanában ez hiányzott. Hagytam, hogy túlságosan komolyan vegyem az életet. És elfelejtettem ÉLNI. Elfelejtettem meghallani a zenét, megszagolni a virágot és elfelejtettem megengedni, hogy érezzek. Mentem, dolgoztam, tapostam a mindennapokat és közben megvontam magamtól azt, ami mindig is életben tartott: a lelkesedést. De bármilyen szar az élet néha, nem szabad elfelejtenem: „Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim!”

az örök Rádiós

Az első 5 perc után beleszerettem a filmbe….és csak annyit tudok hirtelen kinyögni, hogy WOWWWW….Diablo Cody  olyan forgatókönyvet írt, amilyenre már régen vártam….

Most mennem kell színházba, de azt hiszem erről filmről fogok még írni….és este megint megnézem….

“Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.”
(Paulo Coelho)

“A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és  nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.” (Paulo Coelho)

31/31

BUDAPEST BANK FTC- GYŐRI AUDI ETO 23–32 (10–17)

GYŐR: HERR O. – Mraviková 2, BRADEANU 13 (3), SPIRIDON 5, Görbicz 4 (1), Tomori, VÉRTEN 5, Csere: Oguntoye (kapus), KOVACSICS 2, Deáki, Djokics, Szegedi, Szöllösy, Hornyák 1

"Mine is not a heart of stone, I am only skin and bone,
And those little pieces are little pieces of my own."

Damien Rice – Cold water

Cold, cold water surrounds me now
And all I've got is your hand
Lord, can you hear me now?
Lord, can you hear me now?
Lord, can you hear me now?
Or am I lost?

Love one's daughter
Allow me that
And I can't let go of your hand
Lord, can you hear me now?
Lord, can you hear me now?
Lord, can you hear me now?
Or am I lost?
[chanting] Cold, cold water surrounds me now
And all I've got is your hand
Lord, can you hear me now?
Lord, can you hear me now?
Lord, can you hear me now?
Or am I lost?

"Amit gondolni nem szégyellsz, mondani se szégyelld! Én egyébként mindig arra szorítottam magam, hogy legyen bátorságom mindent elmondani, amit megtenni van, és soha nem fogadtam el, hogy volnának közölhetetlen gondolatok. Leggonoszabb tetteimet és hajlamaimat sem érzem olyan csúnyának, mint amilyen csúnyának és csúfnak tartom, hogy ne merjem megvallani őket. Ki-ki mértéket tart a vallomásban: tartana inkább a tetteiben!..." (Montaigne)