Vajon ha addig vársz, míg szemedben
Ellobban a gyertyafény,
Lesz-e, ki majd új tüzet gyújt neked,

Ki új útra indítja elfáradt tested,
Ki nem mást keres lényedben,
Csak azt, ki benned lehet.

Ki tenyerében őrizné kezedet,
Mikor a következő lélegzet is nehéz,
Ki, ha tehetné, élne helyetted,
Mikor szíve minden mosolya kevés.

Mindig ez a dal volt az „ars poeticám”

 Savage Garden: Affirmation

Walt Whitman: Song of Myself

I celebrate myself, and sing myself,

And what I assume you shall assume,

For every atom belonging to me as good belongs to you.

 

Walt Whitman: Ének magamról
 

 

Magamat ünneplem és énekelem

S amit én elfogadok, te is elfogadod majd,

Mert minden atom, mely enyém, éppúgy a tiéd is.

Walt Whitman: O Captain! My Captain!

 O Captain! my Captain! our fearful trip is done,

The ship has weather’d every rack,

the prize we sought is won, The port is near,

the bells I hear, the people all exulting,

While follow eyes the steady keel, the vessel grim and daring;

But O heart! heart! heart!

O the bleeding drops of red, Where on the deck my Captain lies,

Fallen cold and dead.

Walt Whitman: Ó Kapitány! Kapitányom!

Ó Kapitány! Kapitányom! a félelmetes útnak vége,

Hajónk nyerte a nagy csatát,

uram eljött a béke, Közel a parthoz harangok szólnak,

a kikötő népe ünnepel,

Csillogó szemek figyelik hajónk, ahogy komoran úszik el,

De Ó jaj! Ó jaj! Ó jaj!

Vörös vércsepp koppan, S a Kapitány a fedélzeten,

Vérbe fagyva, holtan.

Nem tudok aludni....
Csak nézek kifelé az ablakon, bámulok bele a sötétségbe és várom, hogy az álmosság halvány szikráját észrevegyem magamon....de nem....

Miután az elmúlt két napban bezárkóztam a lakásba, hogy sorozatgyilkosként elkezdjem kiírtani kedves kis messzifődrű gyütt vírusaimat, az itthon fellelhető maradék ételkészletemből próbáltam fenntartani a vegetáláshoz szükséges energiámat....de kezdett elegem lenni a "változatos" étrendből, melyben az egyetlen változatosság az volt, hogy minden kajálásnál másik késsel kentem meg a vajas kenyeret....szóval miután valami ingergazdagabb eleségre vágytam, gondoltam rendelek pizzát...bepötyögtem a www.netpincér.hu címet (a reklámért asszem ingyen pizzát kérek :D) és kértem magamnak egy sonkás-szalonnás-hagymás pizzát, mert gondoltam ezzel megoldom az ebédet és a vacsorát is....és mivel a teától már komoly kiütéseim jelentek meg, 1 liter ősziléért is epedeztem a futáromnak....körülbelül 40 perc múlva hozták is a szeretetcsomagot....ééééés....már az ajtóban majdnem körberöhögtem a szállítót, mikor megláttam a következőt: őszibaracklé LIGHT!!!....megpróbáltam levezetni magamnak....
Kedves pizzások meglátják a rendelést: sonkás-szalonnás-hagymás pizza....hmm...elgondolkodnak....ehhez mi illik jobban.....hát persze, hogy a LIGHT-os őszilé.....mintha a pacal pörkölthöz cola LIGHT-ot kérne valaki....áááááá
Ha kávét kértem volna, az koffeinmentes lett volna????

Otthonában vertük meg a BL címvédőt!!!!

 
Slagelse-Győri Audi ETO KC 20-24 (8-10)

.....Herr Orsi csattanós választ adott a képességeiben kételkedőknek....
.....és Tomori is megmutatta, hogy több van benne, mint amit egyesek hisznek.....
.....HAJRÁ GYŐR...CSAK AZ ETO...!!!!

William Blake: Auguries of Innocence

To see a world in a grain of sand
And a heaven in a wild flower,
Hold infinity in the palm of your hand
And eternity in an hour.

William Blake: Az ártatlanság jövendölései

Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalóságot,
És tartsd tenyeredben a végtelent.

„A zsenge zöld arany,

 Itt fogni hasztalan,

 Virág a friss levél

 S egy órát meg nem él,

 Levél levélt temet.

 Mint Éden gyásza lett,

 Mint hajnalt űz a nap,

 Arany meg nem marad.”

(Robert Frost)

Delta Goodrem : Last Night On Earth

"Józanító arra gondolni, hogy nem szolgálattal, hanem szemlélődéssel, látással tudunk legjobban szeretni. Ha szolgálod az embereket, akkor segíted, támogatod, vigasztalod őket, fájdalmukat enyhíted. Ha belső szépségükben és jóságukban látod őket, akkor átalakítasz és teremtesz.
Gondolj néhány emberre, akiket szeretsz, s akik hozzád is vonzódnak. Próbálj meg mindegyikre úgy érezni, mintha most látnád őket először, s ne engedd, hogy múltbéli ismereted és velük kapcsolatos élményeid befolyásoljanak, akár kellemesek, akár kellemetlenek voltak azok. Keress olyan dolgokat, melyek eddig esetleg elkerülték figyelmedet a megszokottság miatt. A megszokottság, ismertség, ugyanis áporodottságot, vakságot és unalmat szül.
Nem szeretheted azt, amit nem fedezel fel állandóan, újra és újra."
(részlet - Anthony de Mello: Ne ítélj!)

"Talán egy álom vagy tévedés
Amikor reggel nem jön az édes ébredés
A könny felszárad, de megmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés

Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva"