Ígéretek. Vajon milyen helyet foglalnak el az értékrendünkben? Kinek mennyire fontosak? Miről árulkodnak? Ígéretek betartása. Lehet-e ez az emberi kapcsolatok építője, vagy rombolója? Vannak kis és nagy, elhamarkodott és átgondolt, örök és elhomályosult ígéretek. De két ember közt milyen hatása van az ígérteknek?
Az emberek falakkal veszik körül magukat, melyeken nemhogy átmenni, átlátni sem engednek senkit. Aztán időről-időre jön valaki, akit megpróbálnának átcsempészni, hogy aztán az belülről talán lerombolja a bástyákat. És itt jön képbe a bizalom. Mert nem engedünk magunkhoz senki mást, csak akiben megbízunk. De a bizalmat fel kell építeni. Hogyan? Erre azt hiszem a legjobb példa a Kishercegben van. Ahogy a róka és a Kisherceg kapcsolata alakul, úgy kerülünk mi is egyre közelebb a másikhoz. És nagyon fontosak a megszokások. Ha valakitől azt szokod meg, hogy pontos, lehetőségeihez mérten betartja az ígéreteit, de legalábbis tudod a miérteket, annak könnyebben mutatod meg a kiskaput magadhoz. De ha valaki már a legapróbb lépéseknél megbotlik, akkor az ember egy ideig vár, hisz és reménykedik - mert hát végsősoron mindannyian szeretnénk valakit, akiben bízhatunk -, ám egy idő után elfárad, hogy ő maga keressen a másiknak mentséget. Vannak ígéretek, melyek betartása akadályokba ütközik, de a másik fél tájékoztatása nem töri meg a bizalmat. Ám amikor kétségek közt hagyják az embert, az több, mint fájó, az elkerülhetetlenül kérdéseket feszeget. Vajon az a kapcsolat őszinte-e? Számomra egy ember viszonyulása az apró ígéretekhez sokkal többet mond, mint a nagy lángolás és kinyilatkoztatás. Csendben elnyerni valaki bizalmát, ez fontosabb.
Szavakkal szeretni. Azt mindenki tud. Tettekkel szeretni. Ez az ami számít
