Omladozó romokon állva
Szétnézek az elhagyott táj felett
Alant lángok nyúlnak az égig
Majd a tűzben az élet megjelent

Előbújt a lüktető narancsból
És lassan vérvörösbe öltözött
Szárnyait kitárva tündökölt
A Főnix a vászonra költözött

Hamvakból támadt fel az érzés
És az ecset már szárnyalt
Átszínezve minden képet
Eltörölt sok sötét árnyat