Ne keress!....
hangod szólt, de semmit sem hordozott
üres szavaid betöltötték a teret
nem tudtam merre menekülhetnék
hogy többé soha ne feleljek neked
halott lelkem hamvadó poraiból
többé nem ébredt fel a pillanat
az melyben élt még a holnap
az, mely örökké eltemetve maradt
ne keress, ne ébressz, ne is nyúlj felém
de lezárni mégsem tudom a múltat
egyszer elhagyott minket a gondolat
és a következő perc nem adott újat
az éjszaka sötétéjében, elhagyott az élet
de itt felejtette nálam a hangodat
az ölelést mely örökre belém égett
és a tőlem halkan elosonó talpadat
fájtam a mosolyt, mely szívemhez szólt
fájtam, hogy az többé nem enyém
de szólni nem bírt a pillanat,
mert arcod nem jött többé felém