Mickey Rourke visszatért....többé már nem jóképű, de amit a „The Wrestler” című filmben nyújtott, az valami fenomenális....már értem a Golden Globe díjat....és ha az Oscart is megkapja, nem fogok meglepődni.....a pankrációt továbbra sem szeretem, de Mickey Rourke nagyot lépett előre nálam....és Marisa Tomei is pont annyit játszott, amennyit kellett....ez a páros nagyon működött....8/10-es film....ott a helye a polcon....

Őszintén bevallom, nem nagyon kedvelem Woody Allen stílusát....értem én, de nem szeretem....így voltam a „Vicky Cristina Barcelona” című filmmel is.....Javier Bardem és Penelope Cruz „őrültsége” nélkül hamar kikapcsoltam volna....egyszer nézhető kategória....

Mi történik, ha a kétségre alapozunk?....Mikor az ember gondoltait aláássa a bizonytalanság, mikor minden amiben hitt, meginog egy érzés miatt.....egy érzés miatt, ami „csak” egy érzés......a kétség mindent elpusztít maga körül....erről szól a „Doubt”....Merly Streep és Philip Seymour Hoffman „csatája”....sosem tudod meg mi az igazság....a kétely győz....mi a tanulság?.....szerintem ez:

„Egy hölgy pletykált egy barátjával egy férfiről, akit alig ismert.....Aznap éjjel volt egy álma. Egy nagy kéz jelent meg felette és rá mutatott. És abban a pillanatban, borzasztó bűntudat uralkodott el rajta. Másnap elment meggyónni. A gyóntatóban a jó öreg ír pap, O'Rourke atya várta, és a nő pedig elmesélte neki az egész történetet. "A pletykálás bűn?" kérdezte a papot. "Az az Isten keze volt, amely rám mutatott?" "Kérhetném a feloldozását, atyám? Mondja meg, rosszat tettem?" "Igen!" válaszolt O'Rourke atya. "Igen, te buta, rosszul nevelt nő! Hamis dolgokat állítottál a szomszédodról, gyorsan és erkölcstelenül bántál a hírnevével, szégyellheted magad rendesen!" A nő pedig azt mondta, hogy sajnálja és feloldozásért esedezett. "Csak lassan a testtel!" mondta O'Rourke. "Azt akarom, hogy menj haza, vigyél fel egy párnát a tetőre, vágd fel egy késsel, majd gyere vissza hozzám!" Szóval a nő hazament, levette a párnát az ágyról, elővett egy kést, a tűzlétrán felment a tetőre és felvágta a párnát. Aztán visszament az öreg paphoz, ahogy azt az atya előírta neki. "Kibelezted a párnát a késsel?" kérdezte az atya. - "Igen, atyám." - "És mi lett az eredménye?" "Tollak," válaszolt a nő. "Tollak?" kérdezett vissza a pap. "Tollak mindenhol, atyám!" "Akkor most azt szeretném, hogy visszamenj és szedj össze minden egyes tollat, amit a szél elfújt!" "Nos," mondta a nő, "az lehetetlen." "Nem tudom merre szálltak el. A szél össze-vissza vitte őket." "Pont ilyen," mondta O'Rourke atya, "a pletyka is!"

Ma este egy szenzációs filmet láttam....”The Visitor”.....egy történet arról, hogy a legváratlanabb dolgok lehetnek a legjobbak, ha engedjük, hogy azok legyenek....hogy az ÉLET akkor is elkezdődhet, mikor már nem is hisz benne az ember....és egy történet arról, hogy hogyan lehet úgy pozitív filmet csinálni, hogy a vége bizony fáj....amíg meg nem szólal a djembe....utána elhiszed, hogy csak az számít, ha érzed, hogy élsz....

Egyre jobban érdekel a skandinávok életszemlélete....már a dán "Adams abler" is felkeltette a figyelmemet, de a mai film ténylegesen meggyőzött, hogy van valami az északiakban, ami különös....különös, de izgalmas....és ahogy ők adják át a világnézetüket, az sokkoló.....nincs pörgés, sem felesleges szóáradat....van helyette kifinomult nyugalom, pontosan elhelyezett szavak, és olyan képek, melyek a zenével együtt mindent elmondanak....."Låt den rätte komma in"...azaz "Engedj be!"....ha csak azt a két szót mondják róla, hogy horror és vámpír, sosem nézem meg....és életem egyik hibája lett volna....hatalmas film, melyet két 12 éves színészgyerek olyan szintre emel, mely nagyon-nagyon messze van a „sima” horror műfajától....persze durva és véres, de azok az érzések, amiket közvetít mégis felbolygatják az ember lelkivilágát....kötelező darab!!!.....

Tegnap megnéztem a „Blood Diamond” című fimet, amiben Leonardo DiCaprio játszik.....sajnos nálam Leo mindig hendikeppel indul, mert a "Titanic" sosem tartozott a kedvenceim közé, és hogy ezt elfelejtesse velem, többet várok tőle, mint az átlagtól....nos, ebben a filmben csak átlagot hozott....de a zene kompenzált.. ..egyszer nézhető kategória a film....

Először az akartam írni, hogy hála az internetnek egyszerre tudtam nézni a tenisz döntőt és a kézilabdát....de ezt a meccset fizikai fájdalom volt nézni....az az érzésem volt, hogy elhitték, elég ha felmennek a pályára, már nyernek is....hatalmasat szólt ez a pofon, de remélem még jókor....ha nyerni akarsz, játszanod is kell!!!.....a meccs utáni arcokon nem szomorúságot láttam, hanem haragot és sértődöttséget....pedig csak magunkra lehetünk dühösek....ébresztő!!....csak úgy lehetsz a legjobb, ha egy percre sem hiszed azt, hogy már az is vagy.....HAJRÁ GYŐR!!!

Ez nem semmi döntő volt!!! ….az első szett a bemelegítésről szólt, de persze az sem gyenge színvonalon....a második még magasabb fokozaton pörgött, de a harmadik és a negyedik MESTERI volt....gyönyörű labdamenetek, és olyan tudás mindkét játékostól, ami már talán nem is emberi....a 4. szettben 2:2...40:40-nél olyan labdamenetet produkáltak, ami egyszerűen lélegzetelállító volt.....és bár Roger Federert egy hajszálnyival jobban szeretem, Rafael Nadal megérdemelten nyerte el az Australian Open trófeáját....először, de szerintem biztos, hogy nem utoljára....sajnos Federer az 5. szettben leblokkolt, és ez lett a veszte....de fogadni merek rá, hogy meg lesz az a 14. Grand Slam győzelem....csak nem most, mert ma Nadal lett a befutó....és csupa első dologgal: első spanyol, első australian open, és első kemény borítású grand slam.....és még csak 22 éves.....