Sajnos nem láttam Cseh Laci 2. ezüstjét, de szerencsére nem maradtam le Mincza-Nébald Ildikó csodálatos bronzmeccséről….. Az elején kicsit megijedtem, hogy megismétlődik Athén, de ez az olimpia – bármennyire is „aranymentes” eddig – a magyarok lelkierejéről is szól…. hisz a vízilabdások, és a kézilabdások is vesztett helyzetekből álltak fel, és ez eddig nem volt ránk jellemző…. Szóval egy fantasztikus pályafutás tökéletes csúcsa lett ez a nagyon szépen csillogó bronz…mert nagyon szép ez!!! A délután sem telt unalmasan, erről Görbiczék gondoskodtak….. végig a németek vezettek, de amikor kellett, akkor előjött a szív és a küzdés….egyszer elég vezetni: amikor lefújják a meccset!!! Nem ez a legeredményesebben induló olimpiánk, de hatalmas tévedés azt mondani, hogy a magyarok szív és lélek nélkül játszanak…. Egyáltalán hogyan lehet ilyet mondani??? Hisz aki eljut az olimpiára, az élete álmát szeretné valóra váltani….az pedig csak szívvel megy!!!

SZÉP VOLT/LESZ MAGYAROK!!!!