Haikuk
Bolyongó lélek
az élet keresztútján.
Zöld jelzésre vár...
-------------------------
Ha tudnám, hogy
utolsó lélegzetem
leszel, nem félnék...
-------------------------
EMBER
Csak nyerni akar.
Már rég elfelejtette,
milyen játszani...
-------------------------
Tested egyetlen
érintése, életem
szimfóniája.
-------------------------
EMBER II.
Szeret és gyűlöl,
éltet és temet, s mindent
egy percben tehet...
-------------------------
Megváltani a
világot, önmagadban
kell elkezdened
-------------------------
Karcos üvegen
keresztül, a világ torz
fájdalom-metszet
------------------------
Szivárvány
Napfény és eső
násztáncának, az égre
festett lábnyoma
------------------------
Szabadulna a
szív, de bordáim rácsa
örök fogság már...
------------------------
Egy nyelven szóltunk,
de nem értettük egymást,
Bábellé lettünk...
-------------------------
Sok fajta rím, de
benned összecseng, ezer
dala a létnek...
-------------------------
Ha megtanulnánk
hallani, még a csend is
üzenne nekünk...
Ha megtanulnánk
látni, egy másik világ
nézne vissza ránk...
Ha megtanulnánk
járni, követnünk kéne
saját életünk...
Ha megtanulnánk
érezni, hangok, fények,
utak nyílnának...
------------------------
EMBER III.
Magába zárva,
Bőrébe csavarva él,
Álmai foglya...
------------------------
Könnyeid tava
oly mély, belesétálok,
s benne elveszek...
-----------------------
Könnyedből formált
arcod, örökre szívem
fájdalmát mossa...
