Nemrég egy filmben hallottam egy idézetet, ami nagyon megfogott:

"Your breast is enough for my heart
and my wings for your freedom
What was sleeping above your soul
will rise out of my mouth to heaven"


....csak annyit tudtam, hogy Pablo Neruda írta...de sikerült megtalálni és ha olvasom, milliárd érzés árad szét bennem...

Pablo Neruda - Az én szívemnek...

Az én szívemnek elég a te lelked
s neked az én szárnyam elég szabadság.
Az én ajkamról lengve égre kelnek,
mik benned az álmok álmát aludták.

Tebenned él a mindennapos ábránd.
Mint harmat a szirmokra, úgy borulsz rám.
Távolléted a láthatárt ledönti,
te örök menekülő, mint a hullám.

Mondtam neked, hogy úgy dalolsz a szélben,
akár a déli fenyvek vagy az árboc.
Mint ők, magas és néma vagy. S gyakorta
bánat ül rajtad, mint egy utazáson.

Úgy vársz rám, mint egy régi-régi ösvény,
melyben sóvár visszhangok népe szunnyad.
S arra riadok, hogy rebbennek olykor
a madarak, mik lelkedben aludtak.

(Somlyó György fordítása)
Szólj hozzá!