Hány fajta vége lehet egy történetnek? Megismersz, megszeretsz, megbízol valakiben, átnyújtod neki a szivárványt a szívedből, hogy aztán fekete-fehéren visszakapd. Életedbe azok az emberek visznek színeket, akiknek ecsetet adsz a kezébe. Néhányan kis ecsettel „dolgoznak”, mások hatalmas képeket festenek lelked vásznára. De ha nem vigyázol, egy pillanat alatt eltűnnek belőle a színek. Akkor ott állsz és próbálod megérteni, hogy miért homályos minden, miért veszett el a fény. De nem tudom. Csak azt tudom, hogy ott, ahol tiszta színek voltak, most csak zajos kriksz-krakszokat látok.
Szólj hozzá!
gondolataim
A bejegyzés trackback címe:
https://andean.blog.hu/api/trackback/id/tr76176507
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.